Dr. Ivancsó István – Görög Katolikus Szertartástan című könyve alapján

BEVEZETÉS A GÖRÖG KATLIKUS LITURGIÁBA

A most induló sorozatomban, bevezetést, eligazodást kínálok a csodálatosan szép és izgalmas görög katolikus liturgiába. A görög katolikus liturgia, vagyis mise, teljesen más, mint a római katolikus. Cseppet sem hasonlít a kettő egymásra. Sem szertartásában, énekeiben, sem imádságaiban, de még a miseruhákban, sőt, a templom berendezésében sem !

Mi is az a szertartás, szertartástan? A megvallott hitünk. Ebben lehet különbözőség a katolikus szertartásokon belül, azonban a tételesen megfogalmazott hitben, vagyis dogmákban nincs eltérés és nem is lehet ! Mert a dogma a Krisztustól kapott, apostolok által közvetített kinyilatkoztatás, amit az Egyház tanít nekünk a Szentírás és szent hagyomány segítségével. A liturgia, vagyis mise szövege, a dogmatika minden területét érintik. A liturgia tulajdonképpen a belső istentiszteletünk megnyilvánulása. A szertartás pedig a nyilvános istentiszteletnek az egyház által megállapított rendje.

A római katolikus ember el sem tudja képzelni, hogy a mise másmilyen is lehet, mint amilyennek ő ismeri ! Pedig a 2.Vatikáni zsinat előtt háttal misézett a római pap, latinul, és másképpen szabott ruhában, mint manapság. De a katolikus hitű keleti egyházban, a görögön kívül, amit bizáncinak nevezünk, még 4 féle liturgia létezik ! Antióchiai, alexandriai, káld, örmény ! Ezeknek az egyházaknak saját fegyelmi rendszere van, amiből a római hívek azzal szembesülhetnek legelőször, hogy kovászos kenyérrel áldoznak, és a papjai nősülhetnek.  

Miért, és hogyan alakultak ki ezek a különbségek? Keleten, sok apostol és az ő tanítványaik térítettek, míg nyugaton csak Rómában alakult ki egyház. A keleti egyházak alkalmazkodtak az ottani sokféle nép nyelvéhez, szokásaihoz, kultúrájához, mentalitásához, nemzeti sajátosságaihoz. Az egyházak megőrizték egymástól való függetlenségüket, nem történt centralizálás, nem úgy, mint nyugaton, ahol minden később alakult közösség, Rómától függött. Keleten a liturgia sokfélesége, nem érintette a hitbeli egységet. A keleti egyházak fő vezető városai Jeruzsálem Palesztínában, Antióchia Szíriában, Alexandria Egyiptomban, Konstantinápoly a Bizánci birodalomban.

Melyek az eltérések a két egyház liturgiája közt?

 A keleti egyházakban a liturgia kezdettől fogva a nép nyelvén folyt ! Ez ma már természetes a nyugati egyházban, de 1960 évig ez nem így volt ! Csak a 2.Vatikáni zsinat után váltotta fel a latint a nemzeti nyelv. A latin használatának előnye is volt, pl ha egy magyar hívő elment Rómába, vagy Lengyelországba, vagy akár Spanyolországba, mindenhol megértette a misét, mert latinul miséztek mindenhol. A keleti egyházban az első perctől fogva, Egyiptomban kopt nyelven, Örményországban örményül, Szíriában szírül miséztek, és nem a kor közvetítő nyelvén, görögül.  

Eltérés még továbbá a keleti és nyugati egyházban a liturgiában, hogy keleten, a pap a misét a néppel együtt végzi, párbeszédes formában. A keleti liturgiában, mindig két szín alatt áldoztatnak a papok, tehát az átváltozott bort is mindig megkapják a hívek a kenyér mellé, nemcsak a nagy ünnepeken, mint a nyugati egyházban. Keleten az átváltozott kovászos kenyeret proszforának nevezik.

A keleti egyházakban, így a görög katolikusoknál is, a keresztelési olajat és a betegek keneténél használt olajat a pap is megszentelheti, nemcsak a püspök, mint a római katolikusoknál. A görög katolikusoknál a keresztelés után nyomban megtörténhet a bérmálás, amit a pap is kiszolgáltathat.

A szertartástan meghatározza az imák és szertartások helyét, eszközeit is.  

Az istentisztelet történhet  templomban, kápolnában, imateremben, temetőben. Azt mindenki tudja, hogy a templom, Isten háza. Isten megszenteli a templomot, különleges jelenlétével. Manapság gyakran hallani azt az elgondolást az emberektől, hogy Istennel beszélgetni, bárhol lehet, egy erdőben, az otthoni szoba magányában, és nem fontos elmenni imádkozni a templomba. Isten mindenhol jelen van, akkor miért erőltetik a papok, hogy náluk, a templomban ájtatoskodjunk? Isten nem kőházban lakik, még akkor sem, ha templomnak hívják !

Noshát, mit lehet erre felelni?

Első hallásra igaznak tűnnek ezek az állítások, de csak azért, mert igazság IS van benne. Igazság is, és butaság is ! Isten valóban jelen van mindenhol, az erdőben, az otthonunkban, sőt, még a forgalmas utcán is. De próbáljon meg valaki elmélyülten imádkozni a zöld lámpára várva a zebra előtt, vagy gyertyát gyújtani, tömjénezni az erdőben, vagy elsőáldozást tartani a szobájában. Nem lehet ! A templom építése nem az emberek igénye, nem a papok találták ki, hanem az Isten kérte ! Megparancsolta Mózesnek, hogy Szent Sátort állítson, ahol minden ember találkozhat vele, és ne csak Mózes beszéljen vele, ne csak közvetítés útján hallják a zsidók, mit kíván tőlük Isten ! 

A Szent Sátor a templom előképe, Mózes azért nem kőtemplomot épített, mert a pusztai 40 éves vándorlás során, sokszor kellett sátort bontani, tovább vándorolni, nyilván könnyebb volt a Szent Sátort összepakolni, mint egy új kőtemplomot építeni 100km-el odébb. A templomban mindig jelen van Krisztus, az átváltozott kenyérben a szentségtartóban ! Ugye a mi lakásunkba nem lakik Jézus, nincs bejelentkezve. A templomban változik át a kenyér és a bor, Krisztus testévé és vérévé a misében. Misét pedig csak pap végezhet, ezért hív minket a pap a templomba, hogy részesei legyünk ennek a csodának. Nekünk akar jót, nem pedig a saját előnyét keresi. 

Említettem, hogy a görög katolikus templom berendezése teljességgel eltér a római katolikus templométól. Ezt az eltérést részletezem majd, a folytatásban.

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 2.rész

A sorozatkezdő előző részben átnéztük a keleti 5 egyház, antióchiai, alexandriai, káld, örmény, bizánci – sajátosságait, hogy mennyiben térnek el a római egyház szertartásától, tanrendszerétől, hagyományától. Ebben a részben a bizánci vagyis görög katolikus egyház templomainak berendezését tekintjük át, mely teljesen eltér a római katolikusétól.

Az örökmécses fémláncon lóg le a templom mennyezetéről, nem pedig az oltáriszentség tartó mellett ég, mint a római templomban. A görögöknél az örökmécses mindig élő lánggal ég, nem pedig villannyal, mint a római templomban. Csakis az élő láng jelezheti ugyanis Krisztus természetfeletti jelenlétét, tisztaságát, szentségét, életadó jelenlétét.

A görög katolikus templom szentélye mindig kelet felé néz. Miért?

Mert keleten kél a Nap.- vágná rá a kérdésre egy gyermek ! Igen, ezért is, és mert a mózesi Szent Sátor és a salamoni templom szentélye is így helyezkedett el az ószövetségi időkben. Mert a Szentírás tanúsága szerint, az Éden keleten volt, mert a keleti Palesztínában élt és tanított Krisztus, keleten támadt fel Jézus és alakult meg az Egyház, és keletről várható a Megváltó második dicsőséges eljövetele is.

A görög katolikus templomok alaprajza görög, azaz egyenlőszárú kereszt, nem pedig ház formájú, mint a rómaié. A görög templom belseje 3 részre tagolódik, előcsarnok, hajó, szentély, ahol a szentélyt ikonosztáz választja el a hajótól. Az ikonosztáz, képállványt jelent. 

Az előcsarnokban tették le az ókeresztények az adományaikat, melyek közül az apostolok, az apostolok tanítványai, az első papok kiválasztották az átváltoztatáshoz szükséges kenyeret és bort. Az előcsarnokban folyt a hitjelöltek, vagyis katekumenek oktatása. Ide szorultak ki azok a keresztények is, akik bűnt követtek el, és nyilvánosan vezekeltek. Az előcsarnok átmenet a bűnös világból a szent templomba. Jelképezi a tisztítótüzet, a szenvedő egyházat. A görög templomban tehát nemcsak egy kis üres előszoba az előcsarnok, mint a római templomban, hanem egy tágas, többfunkciós szoba, melynek berendezései a következők :

A kézmosásra alkalmas vízmedence, amit ma a szenteltvíztartó jelképez, a keresztelő medence, amely a római templomokban az oltár mellett áll.

Amíg a római templomokban szobrok állnak, addig a görög templomot faliképekkel díszítik. De nem tetszőleges, akármilye össze-vissza képekkel, hanem szigorú tematika szerint, természetesen Krisztus életéből vett jelenetekkel. A templomhajóba vezető ajtó felett Krisztus festménye látható nyitott evangéliumos könyvvel, melyben a következő felirat olvasható – Én vagyok az ajtó. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül. 

A templom középső, legtágasabb része a hajó, a küzdő egyházat jelképezi. Ide csak a megkereszteltek léphetnek be. A szentély egy kinyúló része egy félkörív az ikonosztázon kívül, az ambon, ahol az áldoztatás folyik. Itt történik a bérmálás, házasságkötés, betegek kenetének szentség kiszolgáltatása is, papszentelés, szerzetesi fogadalomtétel, miroválás, antidórosztás. A miroválás olajkenetet jelent, az antidór, az áldozáshoz használt kovászos kenyér maradékát.

A nők és a gyermekek a görög katolikus templomban a hajó bal oldalán helyezkednek el, a férfiak a jobb oldalon, elkülönülve, úgy, mint a reformátusoknál.  Eredetileg is voltak padok a templomban, de nem olyanok, mint a rómaiaknál, hanem a gyengékre, gyermekekre gondolva a fal mentén lehajtható ülőkék voltak a falra szerelve, ill kartámasz az időseknek, akik így álló helyzetben tudtak támaszkodni. Magyarországon, a római egyház hatására a görög katolikus templomokban is van padsor. 

A kereszthajóban kápolnákat alakítanak ki a görög katolikusok, ahol szent ereklyéket helyeznek el. Az oldalkápolnákat is ikonosztáz választja el a főhajótól. Az oldalkápolnában külön mise folyhat.

A hajót is faliképekkel díszítik a görög katolikusok, a kupolában a Pantokrátorral, vagyis a trónoló Krisztussal, koronával a fején. A kupola alsó részén az apostolok láthatók,  a próféták, és a 4 evangélista. Az oszlopokon, árkádokban a szentek képei láthatók. A jobb oldali falon Krisztus ünnepei sorakoznak, a bal oldali falon, az Istenszülő Szűz Anya ünnepeit kísérhetjük figyelemmel képekben. A görög templomban nem találjuk meg a római katolikusokra jellemző Krisztus keresztútjának ábrázolásait, és a Páduai Szent Antal, Lisieuxi Kis Szent Teréz szobrokat.   

A hajó berendezéséhez tartozik még a püspöki trónus a görög templomban, és a klérosz, az énekesek helye elől a hajó két oldalán,  hordozható olvasóállvány, amiről az evangéliumot olvassa fel a pap. Valamint az ikont tartó állvány, zászlók, lítiás asztal.   

A püspöki trónussal szemben, a keresztet ábrázoló falikép látható. A kép a hagyományok szerint úgy néz ki, hogy a kereszt felett a Krisztus arcát ábrázoló kendő látható, melyet angyalok tartanak. Mihály és Gábor arkangyalok hajlanak a kereszten szenvedő Jézus arcához. A kereszt mellett láthatóak a szenvedés eszközei, a nádszál, ecetes szivacs, lándzsa.

Ezt az izgalmas témát, a szentély berendezésével a következő részben folytatom majd.

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 3.rész

Az előző részben a görög katolikus templom berendezését vettük szemügyre, mely teljes egészében eltér a római templométól. Képzeletbeli utunkat az egyenlő szárú kereszt alaprajzú görög templomban a szentélynél hagytuk abba. Lépjünk most be az ikonosztázon keresztül a szentélybe.

De ne a középső, legdíszesebb kétszárnyú ajtón, az úgynevezett királyi ajtón,  mert azon át csak a pap közlekedhet. Az ajtó szárnyain festett kép látható, az örömhírvétel. Nagyon beszédes jelkép az, hogy az ajtószárnyak sarokvasain a 4 evangélistát ábrázolják, hiszen az evangélium sarokvasai ők. Az üdvösségünk azon áll, elfogadjuk-e az általuk írt evangéliumot. Zseniális ez a képi, szimbólumokat felhasználó ősi keleti ábrázoló rendszer, amely így tudja megmutatni a talán tanulatlan hívőnek, hogy Krisztus az ajtó, csak rajta keresztül juthatunk az atyához.

De hogyan alakult ki ez a furcsa szokás, a képállvány állítás a keleti egyházban?

A szentélyt a hajótól a templomban eredetileg csak egy kis korlát választotta el. Erre a korlátra, ikonképeket függesztettek. a korlát egyre magasabb lett, mígnem a plafonig ért. A 14.sz.-ra, kialakult az a rendszer, melyik ikont, hová kell helyezni. A képek számának és sorrendjének szigorú kánonja van.

Az ikontiszteletben, nem bálványimádásról van szó. A képen ábrázolt szentet tisztelik a görög katolikusok, és nem imádják. Nem a képet, vagyis a fát és festéket tisztelik, hanem a szentet, akit ábrázol.

Az ikonon, még maga a Mennyei Atya is ábrázolható !

Hogy lehetséges ez? Hiszen Ő láthatatlan !

De megmutatta magát Krisztusban, hiszen az Atya és a Fiú, egyek.

Az ikonok olyan fontosak a görög katolikus egyházban, hogy Krisztus és az Istenszülő ikonja nélkül, nem is szabad misét tartani, liturgiát végezni ! ikont nem is akárki festhet ! az elkészült ikont felszentelik.

Az ikonosztáz 48 képből áll. Legalul, balról, Szent Miklós ikonja, vagyis a mikulásé, mert ő a görög katolikus egyház védőszentje. Mellette az Istenszülő Mária a kicsi Jézussal, majd a tanító Krisztus, nyitott evangéliumos könyvvel a kezében, majd a templom védőszentjét ábrázoló ikon következik. A királyi ajtó felett az utolsó vacsora ikonját tekinthetjük meg, felette az Ítélő Krisztus ikonja, felette, az ikonosztáz csúcsán a kereszt van megfestve, tövében a Szűz Anyával és János apostollal. A vízszintes sorokban, alulról felfelé, Krisztus életének képei, a második sorban Szűz Mária életének ikonjai, harmadik sorban az apostolok foglalnak helyet, előfordul, hogy van negyedik sor is, ott a próféták láthatók.

A belső szentély a Titkos Vacsora termét jelképezi, de a Golgotát is, és a Szentlélek leszállásának helyét. 

A szentély berendezéséhez tartozik természetesen az oltár, ami fölé a görög templomban baldachin borul. Az oltáron található a szentségház és állandóan az evangéliumos könyv. Tehát itt is egy eltérő szokás figyelhető meg a római katolikus hagyományhoz képest. A görög pap, mivel háttal misézik, nem akadályozza a híveket a látásban a szentségház, ami az oltáron van. A római templomban a szentségházat máshová helyezik, nem arra az oltárra ahol az átváltozás történik, hanem egy másik oltárra, mellékoltára, vagy külön szentségtartóba. A görög oltárról soha nem veszik el az evangéliumos könyvet, ez a gesztus jelzi, hogy Krisztus mindig jelen van egyházában, ellenben a római templomban a mise végeztével, mindent elpakolnak.

Másik görög sajátosság az oltáron az ereklyekendő. Krisztus levételét ábrázolja a keresztről.  Ahol a kereszt két szára metszi egymást, arra a pontra, valamelyik szent földi maradványát varrják be. A híveknek nem szabad hozzányúlni, és nélküle nem végezhető liturgia !

Hogyan alakult ki ez a szokás?

Eredetileg az oltárba építették bele az ókeresztények az ereklyét, de mivel a pogányok gyakran meggyalázták az oltárt, szétrombolták, a hívek kendőbe csavarva rejtették el az ereklyét.

Továbbá található még a görög szentélyben egy előkészületi asztal, rajta egy szekrényke, amiben az áldoztatáshoz szükséges kellékek foglalnak helyet. A püspök és papok széke, valamint a szentélyhez kívülről csatlakozik a hozzáépített sekrestye.

Természetesen, a belső szentély is ki van festve, az előkészületi asztalnál vagy karácsonyi jelenet, vagy  a Getcemáni kertbeli vérverejtékezés látható. Az oltár fölé a kiterjesztett karú Istenszülő festménye kerül, aki éppen állapotos a kicsi Jézussal. Ezt úgy jelzi a kép, hogy Szűz Mária szíve alá odarajzolja a magzat Krisztust.

Az Istenszülő képe alá kerülnek a görög liturgiák szerzői, Nagy Szent Bazil és Aranyszájú Szent János festményei. 

Miután áttekintettük a görög katolikus templom belsejét, berendezését és képeit, a következő részben, a pap különös ruháival ismerkedünk meg, melyek ószövetségi eredetűek és teljességgel eltérnek a római katolikus pap ruháitól.

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 4.rész

A múltkori részben, a görög katolikus templom belsejében vándoroltunk, megcsodáltuk a szigorú szabályok szerint összeállított ikonosztázt vagyis képállványt, ebben a részben pedig  a papok liturgikus ruhájával ismerkedünk meg, mely teljesen eltérő a római katolikus pap ruhájától, amint látni fogjuk.

A görög pap ruhájának kialakítására hatással volt az ószövetségi papok ruházata és a bizánci császár díszöltözete is. A görög szertartás három liturgikus színt ismer, fehér, arany, bíbor. A római egyház ettől eltérően, használja még a zöld színt is.

A görög katolikusoknál, eltérő a diakónus, pap és püspök ruházata.

A görög papnak van egy ruhadarabja, ami nélkül nem végezheti a liturgiát, misét. Ez az epitrachelion, egy olyan sálszerű ruhadarab, ami majdnem földig ér elől, össze van kapcsolva a két szára elől, Krisztus kedves igáját jelképezi. A püspöktől kapja a pap a felszentelésekor. Ez a ruhadarab a papi tevékenységhez ad erőt és hatalmat, képességet.  Ezt a ’sálat’ a fehér miseruhára veszi fel a pap, ami bő ujju, földig érő. A bő ujját díszes ’mandzsettával’ vagyis kézelővel fogja össze, hogy ne akadályozza semmiben. Derékban széles szövet  övvel fog fel a hosszából, hogy közlekedni tudjon. Legfelülre kerül a palást.

A görög katolikus püspök az Istenszülő kis ikonját hordja a nyakláncán, nem a keresztet, mint a római társa. A görög püspök ’különös ismertető jele’ a rómaihoz képest, hogy koronája van. a püspöki korona igen hasonlít a Magyar Szent Koronához ! A püspöki koronán is Krisztus és az apostolok láthatók, ez is zárt korona, mint a magyar, és a tetején mindkettőnek kereszt van !  A görög püspök pásztorbotjának felső végén két egymással szembe néző kígyó van, nem becsavarodó végű pásztorbotot használ, mint a római katolikus püspök. A görög püspök a kézi keresztjével oszt áldást, nem pedig a kezével keresztet rajzolva, mint római társa.

Hány istentisztelet van egy nap a görög katolikusoknál?

A kérdés becsapós, mert az istentisztelet alatt nem a liturgiát értjük, hanem a vecsernyét, utrenyét stb. 9 istentisztelet van, az ószövetségi őrségváltásokat követve. Az ókeresztény szerzetesek így valósították meg a „Szüntelenül imádkozzatok !páli felszólítást.

Már a sorozat első részében említettem, hogy a görög katolikusok mindig két szín alatt áldoznak, tehát részesednek minden áldozáskor a borban is, és kovászos kenyérrel áldoznak. Ez az eltérés a római hagyományhoz képest teszi szükségessé, hogy a kehely mellé áldoztató kanalat is használjon a görög pap.  Használatát Aranyszájú Szent János konstantinápolyi püspök vezette be a liturgiába 407-ben.

A kovászos kenyérből kivágott kockák, az arany tányéron fekszenek. A görög tányérnak lábacskái vannak, nem úgy, mint a római eucharisztiát tartó tányérnak, azaz paténának. A tányéron elrendezett kenyérkéket csillaggal takarják le, hogy ne essenek le véletlenül sem. A csillag, egyszerűen két egymásba hajtható fémív.

Igen ám, de ki és hogyan szeleteli fel a kenyeret, aminek a kis kockáit megkapják a görög katolikus áldozók?

Természetesen a pap szeleteli, kockázza fel a kenyeret, egy lándzsának nevezett késsel. A kés valóban lándzsa formájú, arra a lándzsára utal, amivel Krisztus szívét szúrta át a római katona a kereszten.

Ha egy római katolikus hívő részt vesz egy görög misén, észreveszi, hogy sokkal többször állunk fel a liturgia folyamán, és nagyon gyakran vetünk keresztet. Amikor a görög hívő a templomba lép, vagy az eucharisztia előtt halad el, mélyen meghajolva, majdnem a földig hajolva vet keresztet. Máriapócson, a Könnyező Kegykép előtt is metániával, vagyis mélyen meghajolva vetnek keresztet, az Istenszülőt különösen is tisztelő görög katolikusok. 

A keresztvetésben is ügyelni kell az ujjtartásra ! A jobb kéz hüvelyk, mutató, középső ujját összefogjuk, a gyűrűs és kisujjat behajtjuk. Az összefogott három ujj a Szentháromságot jelzi, a behajtott két ujj, Krisztus isteni és emberi természetét. Az összefogott három ujjunkkal megérintjük a homlokunkat, szívünket, jobb vállunkat, majd bal vállunkat. Amint már tapasztalhatták, a görög egyházban semmi sem történik véletlenül, minden hagyománynak mély jelképes értelme van, így a jobb váll első érintésének is a keresztvetésben. Mit gondolnak, mi lehet az? Nagyon egyszerű a válasz, mindenki rájöhet ! De hogy csigázzam az érdeklődésüket és figyelmüket, csak a következő részben fogom elárulni.     

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 5.rész

A római katolikus hívő, keresztet vet, amikor a templomba belép. A keresztvetésnél a kézfej tartása, nincs meghatározva a számára. A görög katolikus hívőnek viszont igen. A keresztvetésben ügyelni kell az ujjtartásra ! A jobb kéz hüvelyk, mutató, középső ujját összefogjuk, a gyűrűs és kisujjat behajtjuk. Az összefogott három ujj a Szentháromságot jelzi, a behajtott két ujj, Krisztus isteni és emberi természetét. Az összefogott három ujjunkkal megérintjük a homlokunkat, szívünket, jobb vállunkat, majd bal vállunkat. A jobb váll első érintésének jelképes értelme az, hogy Jézus, feltámadása után, az Atya jobbjára ült, és mi is oda igyekszünk.      

A görög katolikus liturgiában, a római hívő szemével, igen sokszor vetünk keresztet. Az istentisztelet kezdő áldásánál, végső elbocsátó áldásnál, evangélium felolvasásnál, átváltozáskor, eddig ezek megegyező helyek a római szertartással. Ezen kívül a görög liturgiában keresztet vetünk még mindig, amikor a Szentháromságot említjük, amikor a pap áldást ad, minden meghajlásnál, és mindhárom alkalom bőven előfordul.

A görög liturgia nem ismeri a letérdepelést tiszteletadásnál, mint a római, hanem a görög hívő ilyenkor feláll. Minden gyerek is tudja, hogy a felállás az tiszteletadás. Honnan?

Hát az iskolában is felállnak, amikor belép a tanár az osztályterembe.

A római templomokban szép orgona hangversenyeket szoktak tartani. A görög katolikus templomban ez elképzelhetetlen. Hogy miért?

Nem azért mert a görög hívők nem szeretik az orgona muzsikát, hanem egyszerűen azért, mert a görög templomokban nincsen orgona. Csak énekelnek, kíséret nélkül. A görög liturgia csaknem teljes egésze, énekelve folyik. Énekli a pap a könyörgést, amit ekténiának nevezünk, a nép énekli a sztihirát, ami a zsoltárok helyett szerepel, és a tropárokat, a kontákot, ami a legfontosabb ének. Eredetileg 24 versszakból állt, az első versszakát hívják kontáknak, a másodikat ikosznak. A 8.sz.-ig írtak kontákat a bizánci egyházban. 

Van olyan mise a görögöknél, amikor az áldozáshoz használt kenyeret a mise végén kiosztják. Vigyázat, ez nem átváltozott kenyér, hanem csak megáldott. De ezek a megáldott kenyérkockák is abból a kenyérből származnak, amiből az átváltozott kenyérkockákat vágták ki. Elismerem, ez a szokás, nagyon furcsa lehet egy római hívőnek. Átváltozatlan ostyát még egyik római templomban sem osztottak. A görög szokásnak, régi hagyománya van. A tradíció magyarázatát a múltban kell keresni. Az ókeresztények a nagy ünnepekre készülve, már előző este a templomban gyülekeztek és az egész éjjel imádkozva átvirrasztották. Hajnalban aztán egy kis ételt vettek magukhoz, mielőtt hozzáfogtak a liturgiához. Ennek az emléke az antidór osztás, vagyis a megáldott kenyér kiosztása és a miroválás, az olajkenet. A miroválásban, illatos olajból egy keresztet rajzol a pap a hívő homlokára, miközben ezt mondja, Krisztus közöttünk. A hívő pedig így válaszol, Van és lesz.        

Hány istentisztelet van egy nap a görög katolikusoknál?

Nyolc, és kilencedik a szent liturgia. A következő 8 istentiszteletet tartják meg a görögök, 3 óránként, alkonyati, esti, éjféli, reggeli istentisztelet, első, 3., 6., 9. imaóra. Hogyan? A nap alkonyatkor kezdődik? Hogy lehetséges ez? Úgy, hogy a zsidók a következő napot, a naplementétől számolták. A zsinagógában is 3 óránként tartottak istentiszteletet, és az apostolok ezt a szokást hagyományozták tovább. A nyolc istentiszteleten kívül, ott van még a szent liturgia, a rómaiak úgy mondják, mise.

A szent liturgia, Krisztus megváltói áldozatának a megjelenítése. Nem az áldozat vagyis kereszthalál megismétléséről van szó, hiszen az egyszeri volt. megszerezte számunkra egyszer és mindenkorra a bűneinkre a bocsánatot és az örök életet az üdvösségben. Nincs tehát szükség az áldozat megismétlésére. A liturgiában a 2000 éve történt keresztáldozat, csodás módon jelenné válik. Mi is ott lehetünk a kereszt alatt János apostollal, és az Istenszülővel, égi édesanyánkkal, a Magyarok Nagyasszonyával. A liturgiában jelenvalóvá válik ismét Jézus élete és tanítása. Mi is ott lehetünk  a Jordán folyónál Jézus megkeresztelkedésekor, a kenyérszaporításnál, a hegyi beszéden, a kánai menyegzőn, a Tábor hegyen Krisztus színeváltozásakor, és az eukarisztia alapításakor is az Utolsó Vacsorán. llyen csodát kínál nekünk a Megváltónk, nap, mint nap a liturgiában.  A liturgia áldozatbemutatásában Isten jóindulatát szerezzük meg, engeszteljük, megbékítjük. A liturgiában megjelenítjük a Titkos Vacsorát, amiben Krisztus felajánlotta megváltói áldozatát. A megváltói áldozatot a kereszt kínhalálában teljesítette be.

A reggeli első, 3., 6., 9. órában mondott imaóra, valójában reggel 6 órára, 9re, délre és délután 3 órára esik. A 6 órás imaóra jelképisége az, hogy Pilátus reggel ítélte halálra Jézust. A 9 órai imaóra jelképisége, hogy a Szentlélek pünkösdkor 9 órakor szállt le az Istenszülőre és az apostolokra. A déli imaóra jelképisége, hogy délben feszítették keresztre Krisztust, a 15 órási imaóra jelképisége, Krisztus kereszthalála és alászállása az alvilágba.

Miért hívjuk szent liturgiának a liturgiát? Mert isteni alapítású, hiszen Krisztus alapította, mert Istenhez méltó, hiszen az egyszülött Fiút mutatjuk be az Atyának, mert Isten a végzője, hiszen minden liturgiát Krisztus mutat be, a pap csak eszköz.

A Szent Liturgiát egyszerre több pap is végezheti, ezt koncelebrációnak nevezzük. Ilyenkor minden pap a saját szándékára mutathatja be a liturgiát. Régen a pap csak egy Szent Liturgiát végezhetett, még vasárnap is.   

A Szent Liturgiát Krisztus alapította és az apostolok, kezdettől fogva végezték azt, a jézusi parancs szerint. Első elnevezése a -kenyértörés- lett.

A kenyértörés ma is a központi része a Szent Liturgiának, de hogyan alakult ki a többi része és mikor? Ezzel az izgalmas témával folytatjuk a következő részben.

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 6.rész

A Szent Liturgiát Krisztus alapította és az apostolok, kezdettől fogva végezték azt, a jézusi parancs szerint. Első elnevezése a -kenyértörés- lett. A kenyértörés ma is a központi része a Szent Liturgiának, de hogyan alakult ki a többi része és mikor?

A liturgia szerkezete fő vonásokban az apostoloktól maradt ránk. A Szent Liturgia legősibb formája Szent Jakab apostol nevéhez fűződik, aki Jeruzsálem püspöke volt. A görög katolikusok egy évben kétszer végzik a Jakab liturgiát, még manapság is, az apostol ünnepén, okt.23.-án, és karácsony utáni vasárnap, az Úr rokonainak emléknapján. A Nagy Szent Bazil által írt liturgiát, évente 10 alkalommal végzik a görög katolikusok. A leggyakrabban imádkozott liturgia az Aranyszájú Szent Jánosé. A liturgiafejlődés aranykora az V.sz. 

A görög katolikusok azért használnak kovászos kenyeret az átváltozáshoz, mert a kovász él a kenyérben, megkeleszti azt, ahogy Krisztus is él az átváltozott kenyérben. Hiszen Ő mondja- Én vagyok az élet kenyere. Jn 6,35. a megkelesztett kenyér, igazi táplálék.

A kenyérbe sütés előtt pecsétet nyomnak. A pecséten kereszt van, ágai közt görög felirat, IC XC, vagyis, Jézus Krisztus győz. A pap a liturgián a pecsétet a lándzsa alakú késsel kivágja, miközben Izaiás próféta szavait imádkozza, ami az Úr szenvedésére vonatkozik. A kivágott kenyér-pecsétet a tányérra helyezi a görög pap, amit diszkosznak nevezünk, a rómaiak paténának. A pecsét másik neve Bárány, mert Jézust jelképezi. A pap egy szúrást ejt a Bárány jobb oldalán a lándzsa alakú késsel. 

Régen a görög katolikusok az átváltozáshoz vörös bort használtak, mert ez jobban kifejezi Krisztus vérét. Manapság azért tértek át a fehér  borra, amit a római katolikus pap is használ, mert a fehér kehely kendőn a vörös bor pecsétet hagy. A borhoz egy kevés vizet öntenek a görög papok a rómaiakhoz hasonlóan, mert amikor a római katona átdöfte Jézus szívét, abból vér és víz folyt ki.

A görög katolikusoknál a Szent Liturgia 3 részből áll, proszkomédia, hitjelöltek liturgiája, hívők liturgiája. Ez a 3 rész, felöleli a Megváltó egész földi életét. A proszkomédia jelzi az Üdvözítő első 30 évét, a hitjelöltek liturgiája a tanítással telt 3 évet jelképezi, a hívők liturgiája pedig a szenvedéstől a mennybemenetelig mutatja be a Mester életét.

A hitjelöltek liturgiájában kap helyet a Kis Bemenet, amely körmenetben a pap az evangéliumos könyvvel jobbról megkerüli az oltárt, az ikonosztázion bal ajtaján át kijön a szentélyből a hajóba, az ambonra, ahol áldást ad az evangéliumos könyvvel,  az ikonosztáz középső, vagyis királyi ajtaján bemegy és megcsókolja az evangéliumos könyvet. A körmenetben előtte halad a gyertya, ami Keresztelő Szent János előhírnököt jelképezi. Az evangéliumos könyv körülhordozása emlékeztet arra, hogy Krisztus tanítva járt körül, majd visszatért a mennybe.

A pap a liturgia végzése előtt, böjtöl. A hívők liturgiájában kerül sor a nagy bemenetre. Ez igen hasonlít a kis bemenetre, de az evangéliumos könyv helyett a pap a diszkoszon lévő kenyeret és a kelyhet viszi az oltárra. A körmenet jelképezi az önként áldozatra menő Jézust, a jeruzsálemi bevonuláskor. Krisztus haláláért tehát nem a zsidók a felelősek, nem is a rómaiak, mert Isten Fia, önként adta oda életét, üdvösségünkért.

A Hitvallás előtt szépen megnyilvánul, hogy a görög katolikus liturgiát nem csupán a pap végzi, és a hívek nemcsak résztvevői annak, hanem tevékeny részesei, a Szent Liturgiát a nép a pappal mutatja be. Ugyanis a Hitvallás vagyis hiszekegy előtt, a pap ezt mondja – Szeressük egymást, hogy egyetértőleg valljuk…- mire a nép feleli – Az Atyát a Fiút és a Szentlelket.- Tehát 2 félmondatot mondanak, ami egymás nélkül érthetetlen lenne.

A Hiszekegy után, az előcsarnok ajtajait régen bezárták és a további liturgiát ők nem hallhatták. Ma már ez nem szokás.  A Hiszekegyet, a 325-ben a Níkea-i zsinaton megfogalmazott formában mondjuk, amit 381-ben, a Konstantinápolyi zsinaton egészítettek ki. A Hiszekegyben mindent összefoglaltak a zsinati atyák, amit 3 éven át tanított Krisztus az apostoloknak.

A görög katolikus pap a kenyér és bor felett a kendőt enyhén meglebegteti a Hiszekegy imádkozása alatt, ami a Szentlélek kiáradását jelzi. A Miatyánk eléneklése és a knyértörés után következik a -Hiszem Uram és megvallom…- kezdetű ima amit a pap a néppel együtt majd. Majd megáldozik a pap, ezután megáldoztatja a híveket. A kovászos kenyérkockák a borral teli kehelyben vannak, onnan teszi a pap az áldoztató kanálkával a hívek szájába olyan ügyesen, hogy a kiskanál, ne érjen a hívek szájához.

A görög katolikusok állva áldoznak, nem térdelve, ahogy a rómaiak, és nem teszik össze a kezüket római módra, hanem keresztbe teszik a mellkasukon. Áldozás után, mélyen meghajolnak a görög hívek az oltár felé, és nem térdet hajtanak, mint a római katolikusok.

Az átváltozott boros kenyérkockát egyben kell lenyelni, rágás nélkül, hiszen az Krisztus teste és vére. Áldoztatás után a pap áldást ad a kehelyben maradt szentséggel, a nép keresztet vet. Akik utoljára áldoztak, azok megvárják ott a pap közelében ezt az áldást, nem mennek a helyükre csak utána, nehogy véletlenül hátat fordítsanak Krisztusnak az átlényegült kenyérben.

Az üdvözítésünk tehát már végbement, mert Krisztus mindent megtett ezért. Már csak rajtunk múlik, hogy be is teljesedjen rajtunk.

A következő részben a görög katolikus egyház ünnepeivel fogunk megismerkedni. Tapasztaljuk majd, hogy sokkal több ünnepünk van, mint a rómaiaknak.

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 7.rész

Ismerkedjünk meg a magyar görög katolikus egyház ünnepeivel.

Először említem természetesen a vasárnapot, amelyben a húsvétot ünnepeljük, a keresztáldozatot és feltámadást.

A zsidók pihenőnapja a szombat volt, az első keresztények, akik zsidók voltak, hogy-hogy nem a szombatot vették át? A szombat megtartása ószövetségi gyakorlat volt, az Úr Jézus viszont vasárnap támadt fel. Ezért ünnepelték az agapét az apostolok vasárnap, továbbá azért, mert vasárnap kezdte el az Isten teremteni a világot, a Szentlélek vasárnap szállt le a tanítványokra.

A görög katolikusok is megülik a húsvétot természetesen, az egyház legnagyobb ünnepét. A húsvét időpontjának kiszámolását az I.Níceai zsinat határozta meg 325-ben. A tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasánapon kell megtartani a húsvétot. A húsvét legkorábbi ünnepe márc.22, a legkésőbbi ápr.25. lehet.

A karácsonyhoz, dec.25.-éhez igazodik a következő 3 ünnep. A karácsony előtti 2. vasárnap az ószövetségi ősatyák, vagyis pátriárkák emléknapja van, a karácsony előtti vasárnapon az ószövetségi szentatyákra emlékezünk, a karácsonyt követő vasárnap Krisztus rokonait ünnepeljük.  Ezek az ünnepek a római katolikusok számára nem biztos, hogy ismerősek, mint ahogy a változó időpontra eső VII.Egyetemes Zsinat atyáinak emlékezete okt.11 és 17.-e közt, és az első 6 Egyetemes zsinat atyáinak emléknapja jul.13 és 19.-e közt.

A Húsvétra való felkészülés a görög katolikus egyházban a húsvét előtti 70 nappal kezdődik, nem úgy, mint a rómaiaknál a 40 napos böjttel. A római katolikus egyházban, a 4 evangéliumot szakaszonként 3 év alatt olvassa fel a pap. A görög egyházban, 1 év alatt történik ugyanez. Minden évben ugyan az az evangéliumi szakasz esik ugyan arra a vasárnapra. Éppen ezért a vasárnap, az evangéliumi szakasz nevét viseli. Pl. a vámos és farizeus vasárnapja, a tékozló fiú vasárnapja. A húsvét és pünkösd közti vasárnapok nevei pl. a Tamás vasárnap, kenethozó asszonyok vasárnapja, inaszakadt vasárnapja, szamariai asszonyról elnevezett vasárnap, vakon születettről elnevezett vasárnap.

A nagyböjt első vasárnapján az ikontisztelet győzelmét ünnepeljük. Ez az ünnep 843-hoz kötődik, amikor a 727 óta tartó ikonrombolás befejeződött és az ikonokat ünnepélyesen visszavitték a templomokba. De hát hogyan is történt, hogyan kezdődött mindez? Mi vezet rá valakit arra, hogy a gyönyörűszép fára festett vallásos képeket, az ikonokat elégesse?

Ez történt tömegesen a Bizánci birodalomban a VIII.században. Sok ősi ikon semmisült akkor meg, ami pótolhatatlan a művészettörténet és a hívek számára. Az ikonrombolás  III. Leó bizánci császár rendeletére kezdődött. Szent Germanosz konstantinápolyi pátriárka megtagadta a császári rendelet aláírását, ezért száműzték és az ikonromboló Anasztasziosz pátriárkát ültették a helyére.

Valóságos utcai harcok kezdődtek, amelyet az ikonrombolók és ikontisztelők folytattak. Sokak életükkel fizettek, amiért védelmezték az ikonokat. II.Szent Gergely  pápa megerősítette az ikontiszteletet. III. Gergely pápa 731-ben a zsinaton az ikon megszentségtelenítőit eltiltotta az áldozástól, és kitagadta az egyházi közösségből. V. Konstantin bizánci császár erre ikonromboló zsinatot hívott össze. Ő pedig megtiltotta a túlságosan gyakori templomba járást (!), és a nőtlenséget is. Az ikonvédelmező Szent Germanosz patriarchát, Damaszkuszi Szent Jánost és Ciprusi Szent Györgyöt is kiközösítették a zsinaton. A szerzeteseket zsákba varrva vízbe fojtották, az ikonfestők kezét elégették. 

A szerzetesek tömegestül menekültek Itáliába, Ciprusra, Szíriába, Palesztinába. Művészetük így Bizáncon kívülre került, külföldön is elterjedt. Zakariás római pápa,  II. István, I. Pál, III. István és I. Hadrianus pápák a menekülő szerzetesekkel festették ki a templomokat. IV. Leó bizánci császár után özvegye, Eiréné és kiskorú fia, Konstantin került a trónra. Eiréné rögtön visszaállította az ikontiszteletet. 787-ben zsinatot hívott össze Niceában. Tarasziosz konstantinápolyi patriárka szokatlan türelmességgel meghívta az ikonromboló eretnekeket is, hogy tanításukat kifejtsék. A zsinat kimondta az ikonok és az ereklyék tiszteletét. A béke 27 évig tartott az ikontisztelők és rombolók közt. V. Örmény Leó bizánci császár visszatér az ikonromboláshoz.  I. Szent Niképhorosz patriarchával (810-815) kezdett tárgyalásokat arról, hogy az ikontiszteletet tiltsa be. Mivel erre nem volt hajlandó a pátriárka, száműzték, és helyére az ikonromboló V. Theodotoszt (815-821) nevezték ki.

 Theodóra bizánci császárné uralkodása alatt véglegesen visszaállt az ikontisztelet. Konstantinápolyban 842-ben, Szent Methodiosz patriarcha idején gyűlt össze a zsinat. Ez megerősítette az ikontisztelet dogmáját. A Nyugat-Római birodalomban a bizánci szentek és ereklyéik  tiszteletét váltottak ki az ikonrombolás. A VII.Egyetemes zsinaton  felmerült az a kérdés, hogy pontosan miként kell az ikonokat tisztelni. A vélemények eltérőek voltak. Az ikontisztelet dogmája így hangzott : „Mindenfajta újítástól mentesen őrizzük a számunkra megszabott írott és íratlan egyházi hagyományotkat. Ezek közé tartozik a festett képi ábrázolás, amely megfelel az Evangéliumok által hirdetett történetnek…  a drága és életetadó kereszt ábrázolásához hasonlóan a drága és szent képmásokat is - akár festve, akár mozaikból… legyenek ezek akár a mi Urunk és Istenünk és Megváltónk, Jézus Krisztus képmásai, akár Nagyasszonyunké, Istennek Szentséges Szülőjéé, (vagy pedig a tiszteletreméltó angyalok, vagy az összes szentek és szentéletű emberek képmásai)  …csókkal és tiszteletteljes hódolattal illetjük e képeket, nem pedig … imádásban részesítjük őket, amely egyedül csak az isteni természetet illeti meg  éppúgy, mint a drága és életet adó kereszt ábrázolását, a szent Evangéliumot és egyéb szent tárgyakat, úgy ezeket is tömjénezéssel és gyertyák gyújtásával tiszteljük meg…” Tehát a zsinat rögzítette, hogy az ikont tiszteletteljes hódolattal kell illetni, és nem egyedül Istent megillető imádásban. Tisztelni kell, mint a keresztet és az evangéliumot.  A zsinat Nagy Szent Vazult idézve kimondja, hogy „...aki hódol az ikon előtt, az az ikonon ábrázolt hüposztaszisz előtt hódol.” Az ikon tehát közvetít az ábrázolt személyek és az imádkozók között, akik a kegyelem által kerülnek egymással kapcsolatba. Az ikon egyik eszköze Isten megismerésének, s a Vele való érintkezés egyik útja, hitvallás. Az ikonrombolók az ikonok hiányának ellensúlyozására az istentiszteleteken nagyobb teret adtak a prédikációnak, a vallásos költészetnek, és különféle zenéket vezettek be. A következő részben a görög katolikus húsvéti feltámadási szertartással ismerkedünk meg.

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 8.rész

Az Egyház legfontosabb ünnepe a Húsvét. A húsvéti feltámadási szertartást a görög katolikusok a nagyszombati éjféli istentisztelettel kezdik. A pap a szentsírban lévő síri leplet megtömjénezi és az oltárra viszi. Ez a cselekedet jelzi Krisztus feltámadását. FELTÁMADT KRISZTUS !!! VALÓBAN FELTÁMADT !!! A mennybemenetel ünnepéig a lepel az oltáron kiterítve marad. Egyszerűen rajta végzik a szertartásokat, mint egy terítőn. A papság gyertyával, kézi kereszttel, körmenetre indul, harangzúgás közben. A harangok most zúgnak először a kínszenvedésre való emlékezés óta.

A hívek meggyújtják a gyertyáikat a pap gyertyájáról, így járják körül a templomot, énekelve. A körmenet a kenethozó asszonyok menetére emlékeztet a Megváltó sírjához. A körmenet után a pap felolvassa a templomajtóban a feltámadásról szóló evangéliumi részeket, kereszt alakban megkopogtatja az ajtót, majd belép  a hívekkel, és azonnal kezdődik a reggeli istentisztelet.    

A Szent Liturgiában, 12 szakaszra bontva olvassa fel a pap az Üdvözítő feltámadását, több nyelven. A szakaszok közt harangoznak. 

Görög katolikus sajátosság, hogy a Szent Liturgia után,  a pap megáldja a nép húsvéti eledeleit. A hívek, fonott kosárban készítik össze a sonkát, kolbászt, főtt tojást, tormát, bort. Szabolcsi csemege az édes sárga túró. A nagypéntektől tartó böjt után, melyben semmit sem ettek és csak vizet ittak, a vasárnap délelőtti pászkaszentelés eledeleiből fogyasztanak először.

Görög katolikus egyházunkban a húsvét nagyhetét, fényes hétnek is nevezik, mert a megkereszteltek, a fehér ruhájukat, egész héten magukon tartották, a régi időkben.

Az ikonosztáz középső ajtaja, amelyen át a pap közlekedik, vagyis a királyi ajtó, egész fényes héten át, nyitva marad. Ez a gesztus jelképezi, hogy a Mester feltámadása, megnyitotta nekünk a mennyország kapuját.

A megváltás nemcsak Jézus, az Isten Fia műve volt, hanem a teljes Szentháromságé. Az egész emberiségre, az egész emberiség idejére, annak minden eseményére kihatással volt és van és lesz.

Ha húsvét fényes hetében temet a görög pap, és egyáltalán bármikor az évben, fehér ruhában teszi azt, mert a halál kapcsán az igazi hívő lélekben, nem a gyász uralkodik, hanem a feltámadás. Így tehát a görög pap ruhájának színe a feltámadás fehérje, a római pap gyászának feketéjével szemben.

A görög katolikus egyház sajátossága, hogy megünnepli a Pünkösd hétfőt is. Pünkösd hétfőjén, a Szentháromságról emlékezünk meg. 

A görög katolikusoknál az egyházi év, szeptember 1.-én kezdődik. Ennek több oka is van. a hagyomány szerint, ezen a napon kezdte meg Krisztus a nyilvános működését. Az ószövetségi időkben, a zsidó nép, ősszel kezdte az új évet. A Római birodalomban, a császár, ősszel számoltatta el a helytartóit, a termények betakarítása után.   

A görög katolikus egyház állandó ünnepei a következőek. Látni fogjuk, hogy sokkal több, mint a római ünnepek száma.

-szept.8. Szűz Mária születése, magyar hagyományos nevén Kisasszony nap, vagy Kisboldogasszony.

-szept.14. Szent Kereszt felmagasztalása

-okt.1. Szűz Mária oltalma. Az ünnep eredete onnan származik, hogy 911-en, az Istenszülő segített a szaracén ostrom alól felszabadítani Konstantinápolyt, a császári fővárost.

-nov.8. Szent Mihály arkangyal és az összes mennyei erők emléke. Az ünnepet Nagy Konstantin császár vezette be, aki sok templomot épített, Szent Mihály arkangyal tiszteletére. 

-nov.21. Az Istenszülő, templomba való bevezetése. Az ünnep, egy apokrif evangéliumban gyökerezik. A Jakab apokrif evangélium, megnevezi Szűz Mária szüleit, Joakim és Anna. Anna, hosszas könyörgés után tudott gyermeket foganni. Hálából, kislányát az Istennek ajánlotta. Így került 3 éves korában a kis Mária, a jeruzsálemi templomba.

Dec.6.-Szent Miklós püspök emléknapja. Szent Miklós, nyugodtan mondhatjuk, hogy a legnépszerűbb szent a világon. Mégsem ismerik az érte rajongó gyerekek az életútját, sokszor még azzal sincsenek tisztában, hogy az egyház által tisztelt szentről van szó, a dec.6.-ai ünnep csak a csokivárást jelenti a számukra. Ismerkedjünk meg tehát a történelmi Szent Miklóssal, a görög katolikus egyház védőszentjével ! Szent Miklós Kr. u. 272-ben született Patara városában a Római birodalomban (ma Törökország). Nagybátyja a patarai püspök volt, akinek hatására Szent Miklós szerzetespap lett, miután vagyonát szétosztotta a szegények között. Isten azonban megszólította őt a jeruzsálemi zarándokútján, hogy térjen vissza a nép körébe, lemondván a szerzetesi visszavonultságról. Ugyan akkor Mira város papjának látomása volt arról, hogy Szent Miklóst válassza meg a város, a püspökének. Diocletianus és Maximianus császár keresztényüldözései idején Szent Miklós püspök is börtönbe került, ahol éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Szabadulása után 327-ben meghalt. Jusztinianosz császár uralkodása idején (527-65) Mira városában, sírhelye fölött bazilikát emeltek a tiszteletére. 1087-ig nyugodott itt, amikor is a várost a szeldzsuk törökök megtámadták, elfoglalták és lerombolták. Szent Miklós a hajózók védőszentje. Több csoda is fűződik a nevéhez. A tengerbe esett fulladozó utastársát, kimentette a habokból, máskor lecsendesítette a tengert, mint Jézus.  Meglepő, de ő az illatszerészek védőszentje is, mert Mira városban készítették a mirha illatos olajat, amit ő Mira város püspöke lévén ismert. 1087-ben, a keresztesek visszafoglalták a várost a törököktől, és Szent Miklós ereklyéit Bari itáliai városba vitték, a mirhakészítés tudománnyal együtt. Szent Miklós csontjai csodás rózsaillatot árasztottak. Bariban ma is áll az a templom, amit a keresztesek építettek Szent Miklós tiszteletére. Szent Miklós lett a gyermekek, a hajadonok védõ szentje. Egy elszegényedett patarai nemesember elkeseredésében a lányait akarta áruba bocsátani. Szent Miklós püspök éjszaka a nyitott ablakon egy kis csomag pénzt dobott be hozzájuk. Az összeg elég volt a legnagyobb lány hozományára. Ugyan így segített a középső lányon is. Senki nem tudta, ki volt a jótékony éjszakai adakozó, de az apa kíváncsi volt, ezért a harmadik alkalommal kileste, ki dobja be a pénzt. Meglátta Szent Miklóst, és mindenkinek elhíresztelte a nevét. Egy gyermektelen házaspár a szenthez imádkozott, hogy gyermekük lehessen. A megszületett fiúval apja el akart hajózni Mirába. A tengeren azonban vízbefulladt a kicsi. Az apa mégis tovább utazott és a SZENT Miklós templomba érve, a halottnak vélt kisfia beszaladt a templomba ! A fiúcska elmesélte, hogy amikor beleesett a vízbe, Szent Miklós püspök vette az ölébe, és megmentette. Szent Miklós püspök 325-ben részt vett a niceai Egyetemes Zsinaton, ahol arcul ütötte Arius tévtanítót. Ezért a tettéért azonnal elmozdították a Zsinatból, és felmentették püspökségéből. A Zsinat több tagjának azonos  álma volt : Szent Miklós jelent meg elõttük, egyik oldalán Isten állt, kezében az evangéliummal, a másik oldalon Szûz Mária érseki palásttal, így kinyilvánítva szimpátiájukat Szent Miklós iránt. Ezek után bocsánatot kértek tőle és természetesen visszahelyezték pozíciójába. 

 a következő részben, folytatom a görög katolikus egyház állandó ünnepeinek felsorolását dec.8.-ával, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásával.

Képek-pászkaszentelés, Szűz Mária, kereszt, Szűz Mária templomba való bevezetése,  szent Miklós, Mihály arkangyal,

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 9.rész

A görög katolikus ünnepek áttekintését, folytassuk dec.8.-ával, Szűz Mária szeplőtelen fogantatásával. Az Istenanya, fogantatásától kezdve, mentes volt az áteredő bűntől. 1854-től lett ez dogma a nyugati egyházban.  Keleti egyházban, ez mindig is magától értendő dolog volt. hogyan lehet ez?

Mert a keleti egyház, másképpen értelmezi az áteredő bűn fogalmát. Míg a nyugati egyház, Szent Ágoston nyomán, az ősatya, Ádám bűnét vonatkoztatja mindenkire, a keleti egyházatyák magyarázata szerint, Ádám bűne miatt, a halál öröklődik át az emberiségre.

Dec.25.-Krisztus születése. Görög katolikus köszöntésünk az ünnepkörben, Krisztus születik. A válasz rá – Dicsőítsétek.

 Dec.26-Szűz Mária Istenanyasága. Az ünnep evangéliuma alapján, hozzá tartozik a Szentcsalád, Egyiptomba való menekülése is.

Dec.27.-Szent István diakónus, első vértanú. Történetét az Ap.Csel.-ben olvashatjuk. Az első volt, aki életét adta Krisztusért.

Jan.1.- Jézus körülmetélése, és Nagy Szent Bazil a kappadókiai Cezárea püspöke, aki 379-ben ezen a napon halt meg. Emlékére a Bazil liturgiát végzi a görög egyház ezen a napon.

Jan.6- Jézus Krisztus megkeresztelkedése. Görög nevén Epifánia, vagyis Úrjelenés, és Teofánia is, Istenjelenés is, mert megjelent a teljes Szentháromság. Hogyan? Isten kinyilatkoztatta önmagát, mikor szólt, Jézus Jordán folyónál történt megkeresztelkedésekor. A Szentlélek megjelent galamb képében, Jéus pedig kinyílvánította, hogy Ő a Messiás.

Az ünnephez, vízszentelés is tartozik. Ahol csak lehet, ezt folyóvíznél végzik.

Jan.30.-A 3 főpap ünnepe. Vagyis Nagy Szent Bazil, Nazianszi Szent Gergely, Aranyszájú Szent János.

:NAZIANZI SZENT GERGELY, Nazianzi Szent Gergely 330-ban született Nazianz mellett. Édesapja az ottani keresztény közösség püspöke volt. Athéni tanulmányai során ismerkedett meg Nagy Szent Bazillal. Életük sok párhuzamot tartalmazott. Mindketten püspökök lettek, és remeteségbe is együtt vonultak. Gergelyt 381-ben Konstantinápoly püspökévé választották. A széthúzások miatt azonban le kellett mondania püspöki méltóságáról. 389. vagy 390. január 25-én halt meg, írásai, levelei és versei az ókeresztény irodalom értékes darabjai. A Homília az Úr születésére, című prédikációjában így írt: "…az egek beszélnek el a mágusoknak, amelyet a Prófécia Lelke sokak által és különféle módokon meghirdetett úgy, hogy még a mágusok is a kegyelem hírnökei lettek." "…elhozta az ismeret sugarát, és a Lélek harmatát az idegen nyelvekre is…" "Látod az általa ide levezetett népet, a mágusokat, akik ősatyjuk jövendölése szerint megfigyelték a csillag keltét…" Pál apostolról ekképpen írt, a Szent István első vértanú dicsérete című művében: "…az egész földkerekségre küldve őt, hogy egy talpalatnyi hely se maradjon, ahová el nem hat Krisztus hite. Ettől kezdve az Egyiptomiak, szírek, pártusok, Mezopotámiaiak, Galaták, Illírek (!) Makedónok, mind eljutnak a hitre az Ige által, amely elér minden néphez, éljen bárhol." Ugyancsak ő írja "A sorshit cáfolata" című levelében: "Miután azonban az igazi jó felőli tudatlanság ködként homályosította el a lélek látóképességét, összesűrűsödvén aztán porfelhővé vált, annyira, hogy a tudatlanság mélysége miatt lehetetlen volt áthatolnia az igazság sugarához, így a fénytől való elszakadásával élete is szükségképpen abbamaradt. Azt mondottuk ugyanis, hogy a lélek igazi élete a jóban való részességben valósul meg, míg az isteni valóság felfogását akadályozó tudatlanság megfosztja az élettől a lelket, amely nem részesedik Istenben." "A testetlen természet számára, a test anyaga, csak vendégfogadó és idegen, amellyel összefonódva, ebben az idegen életben időzve nyomorgott." Kappadókiában, Nazianzi Szent Gergely barátja, Nagy Szent Bazil, Cezareai püspök vezette be, egy pogány vigalom helyett a karácsonyi ünnepet. Krisztus, mint Legyőzhetetlen Nap - ez a megszólítás, eredetileg egy római isten címe volt. Átkerült még a keresztény liturgiába, a császári felvonulás néhány eleme, mint a tömjénfüst használata, díszzászlók lengetése.

Febr.2-Jézus bemutatása a templomban. Magyar elnevezése, Gyertyaszentelő boldogasszony.

Márc.25-Örömhírvétel. Szűz Máriának Gábriel arkangyal bejelenti, hogy Jézussal, az Isten Fiával lesz állapotos.

Ápr.23.-Szent György nagyvértanú, Kappadókia hercege, római katona volt Szent György apja. A fiú is az apa nyomdokaiba akart lépni. Nikodémiába ment, hogy felajánlja magát 15 évesen Diocletiánus császárnak. Nikomédia város a Boszporusz tengerszoros ázsiai részén fekszik, ide állított fel testőrséget as császár, amibe bekerült Szent György is. A császár jóindulata azonban egyből elpárolgott, amikor kiderült, hogy a szent keresztény. György szétosztotta a szegényeknek minden vagyonát amit szüleitől örökölt, és a Szentföldre indult zarándoklatra.   Út közben Szíriában, Lydda völgyében, Sylena város vagy Bejrut közelében egy királylányt megmentett egy vadállat –sárkány- karmából. György megtérítette a város népét, akik templomot építettek. A templom oltáránál csodás forrás fakadt, aminek vize gyógyító erejű volt. A császár elfogatta Györgyöt, akit se méreggel, se kerékbe töréssel se forró ólommal nem tudtak kivégezni. Végül lefejezték. Ima Szent György vértanúhoz : „Mindenható örök Isten, te megadtad Szent György vértanúnak, hogy mindhalálig küzdjön az igazságért. Közbenjárására segíts minket, hogy szeretettel és türelemmel  viseljünk érted minden megpróbáltatást, és teljes erőnkkel törekedjünk hozzád, mert egyedül te vagy számunkra az élet.” 

A görög katolikus állandó ünnepek áttekintését folytassuk a következő részben.

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 10.rész

Folytassuk a görög egyházzal való ismerkedést az egyház állandó ünnepeinek áttekintésével. 

Jun.24.-Kereszteelő Szent János születése

Jun.29-Szent Péter és Pál főapostolok. Mindketten a Néró féle keresztényüldözésben vesztették életüket, 67 körül. Péter apostolt fejjel lefelé feszítették keresztre, saját kérésére, mert nem tartotta magát méltónak arra, hogy ugyan úgy haljon meg, mint Krisztus. Szent Pált karddal fejezték le, mert római polgár lévén, nem volt szabad keresztre feszíteni.

Jul.20-Szent Illés próféta. Az ószövetségi próféták közül, egyedül Illést ünnepli a görög egyház, nyilvános szertartásban.

Aug.6.-Úrszínváltozás

Aug.15-Az Istenszülő elszenderedése. Magyar nevén a Nagyboldogasszony az ünnep neve. 1950 óta dogma az Istenszülő testestől való mennybevétele. A Tamás apokrif evangéliumban olvasható Szűz Mária halála, melynek tanúi voltak az apostolok.

Aug.20-Szent István király.

Augusztus 20.a világegyházban augusztus 16. *969/970 +Esztergom, 1038. augusztus 15. A magyar törzsek fejedelmei között Géza különleges hatalmi pozíciót vívott ki magának. Elsősorban politikai megfontolásokból nyugat felé fordult, és megnyitotta a kereszténységnek az ország kapuit. Ebben keresztény feleségének, az erdélyi Saroltának befolyása is érvényesült. Beengedte az országba Pilgrim passaui püspök követeit. A bajor papok egyike keresztelte meg őt, Mihály testvérét és 973-ban vagy 974-ben fiát, Vajkot, aki a keresztség vizében és lélekben történt szent újjászületésekor a passaui egyházmegye védőszentje után az István nevet kapta. Az országban azonban még túlsúlyban volt a pogányság, és a pogány elem keveredett a kereszténységgel. A királyi udvarban, Gézánál éppúgy, mint uralomra vágyó feleségénél, a keresztény gondolat kezdetben inkább dinasztikus és állami célokat szolgált, mintsem Krisztus szent ügyét. Géza, hogy a kereszténység felvételét és ezzel kapcsolatban a nyugati orientációt biztosítsa, s házának hatalmát megszilárdítsa, kizárta a trónöröklésből versenytársát, Koppányt, és termetre ugyan kicsiny, de jellemben, bátorságban és helytállásban messze kiemelkedő fiát, Istvánt jelölte utódjává. Prágából meghívta Adalbert püspököt, hogy a megtérést elmélyítse, és István további képzését előmozdítsa. Adalbert volt az is, aki a fejedelmi ifjút megbérmálta, és vallási szempontból előnyösen befolyásolta. Ő közvetítette 995-ben az István és Gizella között létrejött házasságot is. Amikor az ifjú trónörökös atyja halálakor, 997-ben átvette a hatalmat, a keresztény szellem és vallásos világnézet már szilárd gyökeret vert benne. Egyelőre azonban még véres csatákat kellett vívnia az ellene fölkelt törzsfőkkel. A Veszprém melletti győzelem és Koppány halála őt legfőbb belső ellenségétől, az országot pedig a pogányságba való visszaeséstől szabadította meg. A Konstantinápolyban megkeresztelt Gyula és Ajtony leverése viszont a Bizánchoz való csatlakozás tervét hiúsította meg. Azonkívül István megszerezte magának a Tiszán és Dunán túl fekvő területeket, valamint Erdélyt, és ezáltal gyarapította országát, uralmát és birtokát. Ezzel megteremtette messzenéző uralkodói programjának előfeltételeit, és szívós energiával, okos taktikával fogott hozzá nemzetpolitikai fő feladatához. A történelmi keresztút előtt álló országban négy nagy probléma jelentkezett: a kereszténység megkedveltetése és szívüggyé tétele, közösségben az apostoli székkel és Nyugattal; az állam önállósága, vagyis nemzeti függetlenség mind a német-római, mind a bizánci császársággal szemben; erős monarchia és politikai egység fölépítése, vagyis a törzsi önállóság és hűbéri hatalom megszüntetése központi kormányhatalom alapítása által; s végül mindamellett, amennyire csak lehetséges, a magyar népi jelleg és szokások megőrzése a Nyugat-Európába való egyidejű beilleszkedés közepette. Diplomáciai és politikai érzéke, mellyel nemegyszer a gyakorlatban egymásnak ellentmondó célokat is el tudott érni, korának, sőt mondhatni, az egész magyar történelemnek legnagyobb államférfiává avatta. Politikai, vallási és társadalmi szempontból tulajdonképpen ő teremtette meg Magyarországot, István jelölte ki és biztosította a jövőbe vezető utat népének. A magyarságnak négy különböző szomszédos kultúra -- a török-mohamedán keleten, a görög-szláv a Balkánon, a latin-német nyugaton és a pogány-szláv északon -- feszültséggel teli területén kellett ezek ostromló befolyásával és ellentmondásaival küzdelmet folytatnia. A változást, amelyet István hozott, jól megvilágítja egy világpolitikai jelentőségű tény: trónra lépése előtt nem egészen fél századdal a magyar lovascsapatok még halálosan fenyegették Nyugatot és a kereszténységet, egészen az Augsburg melletti Lech-mezőig hatolva előre. Az István által alkotmányában, kiterjedésében, kultúrájában és történelemformáló erejében újjáalakított Magyarország ezzel szemben a keresztény Nyugat előretolt bástyája lett az előnyomuló mongol és török veszély ellen, és évszázadokon keresztül védőfal az ázsiai hódítók barbárságával szemben. Nagy érdemeket szerzett az ország katolikus egyháza érdekében kifejtett munkájával is. Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból, Olaszországból, éspedig bencéseket, kiváltképpen a clunyi reform követőit, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Sok kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos s kulturális életnek. Elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt Esztergomban, palotája közelében egy gyönyörű székesegyházat, Veszprémben egy női apátságot, és fölépítette Budán a Szent Péter és Pál templomot a székeskáptalannal együtt. Más templomokat gazdagon megajándékozott, javaikat közvetlen védelme alá vette. Ami a keresztény vallással és keresztény törvénnyel nem volt összeegyeztethető, annak hadat üzent és büntetéssel sújtotta. Ebben ő és pogány ellenlábasai egyformán koruk gyermekei voltak. Mindazonáltal nem nyúlt a régi mondákhoz és énekekhez, amelyek a pogány ősöket és hősöket dicsőítették; a pogány korból származó népszokásokat, ha az új hittel nem ellenkeztek, megőrizte vagy megtöltötte őket keresztény tartalommal. E tekintetben a bölcs alkalmazkodás módszerét követte: enyhébb, józanabb, eredményesebb volt, mint Magyarország első hithirdetői. Az állami törvényhozásban, a kormányzásban és gazdasági vonalon sikerült szerencsésen összeolvasztania a nyugati elemeket, mindenekelőtt a frank grófság-alkotmányt a hazaiakkal. Ugyanilyen messzenéző megértéssel képviselte népe sajátosságát és érdekeit a határokon túl is. Gondolt Európa és a keresztény világ egységére. A keresztény magyar szellemet külföldön is jelenvalóvá tette: Jeruzsálemben bencés kolostort, Rómában zarándokházat, Konstantinápolyban díszes templomot építtetett.Egyik fő munkatársa, a 993-ban Prágából érkezett Asztrik szerzetes ztján II. Szilveszter pápához fordult jogai megerősítéséért és a teljhatalom kieszközléséért. Célja az volt, hogy a keresztény királyság méltóságára emelkedjék, nemkülönben, hogy már eleve kizárjon mindenféle függőséget a német birodalomtól és a szomszédos bajor egyháztól, s országa egyházát az állammal szorosabban egybekapcsolja. Asztrik valóban kieszközölte urának a koronát, az előtte hordozott keresztet és azt az apostoli kiváltságot, hogy püspökségeket alapíthasson és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki. Az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Istvánt Esztergomban. Ez egyenlő volt szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházkerületet alapított (12 volt tervbe véve), köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsán, valamint nyolc püspökséget.Két fájdalmas esemény árnyékolta be élete alkonyát, mindkettő legbensejéig érintette. Imre fiát, a rendkívül erényes ifjút rendelte és készítette elő trónörökösévé. Még halála előtt meg akarta vele osztani az uralmat. Imrét azonban közvetlenül uralkodótársává koronázása előtt, 1031-ben egy vadászat alkalmával vadkan támadta meg és sebezte halálra. István másik gyermeke már korábban meghalt. Így nem maradt közvetlen örököse. Az Árpád-nemzetség egyetlen leszármazottja Vazul volt, ő azonban ifjúkori ballépéseiért börtönben ült. A súlyosan beteg király megkegyelmezett neki, kiengedte a fogságból, sőt azon gondolkodott, hogy még életében maga mellé veszi és trónra emeli. A rossz tanácsra hallgató hálátlan rokon azonban egy galád összeesküvésbe keveredett, aminek az volt a célja, hogy a királyt meggyilkolják és az országban visszaállítsák a pogányságot. Ilyen gazságot István nem hagyhatott büntetlenül, életművét nem engedhette elpusztítani. A királygyilkosság szándékáért halálbüntetés járt. István az összeesküvés három fejének kiszúratta a szemét és levágatta a kezét: ez abban az időben a súlyos gonosztevők szokásos büntetése volt, és a megérdemelt halálbüntetés esetén, mint itt, kegyelmi aktusnak számított. Amikor halálát közeledni érezte, magához hívatta tanácsosait, s velük egyetértésben Pétert, Velencében élő nővérének fiát tette utódjává. Mindenkit arra intett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságosságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Közel hetven éves korában -- a 11. században ritka magas korban --, 42 évi uralkodás után halt meg Mária mennybevitelének napján, akit oly bensőségesen tisztelt s akinek tiszteletére több templomot épített. Halála előtt neki ajánlotta az országot.Istvánt az egész nemzet gyászolta. Temetésére az egész országból sereglettek az emberek Székesfehérvárra. Ott, az általa alapított gyönyörű bazilikában -- mely éppen akkor készült el, és ebből az alkalomból gyorsan fölszentelték -- helyezték ünnepélyesen nyugalomra földi maradványait. Az általános gyász igazi és szívből jövő volt. A nép érezte: István király személyében a dinasztia megalapítója, a kimagasló uralkodó és államalapító hunyt el, az erős és igazságos király, aki a szigort szelídséggel tudta párosítani. Tudott harcolni, ha a szükség úgy kívánta; mindazonáltal békeszerető volt. Támadó hadjáratot nem kezdeményezett, harcias nemzetét a gyümölcsöző béke világába vezette, és a még túlnyomóan vándorló, nomád életet élő népet a letelepedésre szoktatta. Az ország határain kívül is nagy tiszteletnek örvendett, egyrészt történelmi szerepe miatt, másrészt azért, mert menekülteknek és más sorsüldözötteknek menedéket nyújtott, a Szentföldre, Konstantinápolyba, Ravennába vagy Rómába zarándokló idegeneknek pedig vendéglátást és kedvező átvonulást biztosított. Mint uralkodó tudatában volt Isten előtti felelősségének. Ragyogó példája volt ennek, hogy Szent István templomában hivatalát évente letette, annak jeléül, hogy csak kölcsön kapta Istentől, és annak bizonyságára, hogy hatalmát Istennek áldozza. Lelki arculata abban a ,,fejedelemtükörben'' is visszatükrözödik, amelyet fiának hagyott hátra latin nyelven. Talán nem ő maga írta, de mindenesetre az ő közelében, politikai s erkölcsi elvei értelmében szerkesztették. Az akkori Magyarországon mindenképpen a legjelentősebb irodalmi alkotás. Ezekben az Intelmekben (Admonitiones) többek között a következő uralkodói szabályok találhatók: ,,Uralkodjál szelíden, alázattal, békésen harag és gyűlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illő, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. Minden nép saját törvényei szerint él; add meg az országnak a szabadságot, hogy aszerint éljen!'Halála után még egyszer lázadást szított a pogány visszahatás; a császári hatalom nyomása is erősödött Magyarországgal szemben. Végül azonban az itt-ott fölbukkanó zűrzavar után különösen László és Kálmán király visszavezette az országot István nyomdokaiba. Azóta István a nép szívében mindinkább legendás hőssé, népe apostolává, védelmezőjévé és Magyarország eszményévé magasztosodott föl. Benne és vele a korona, királyság és nemzet szinte misztikus egységgé olvadt össze. Sírja sokat látogatott nemzeti búcsújáró hellyé vált; számos imameghallgatás és csoda történt ott. Ünnepe nemzeti ünnep lett. László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében oltárra emeltette Istvánt, Imrével és nevelője, Gellért csanádi püspök földi maradványaival együtt. Ez akkor egyenértékű volt a szentté avatással. István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is. Különösen Scheyernben és Bambergben, a bajor hercegi házzal való házassági kapcsolata következtében; azután Aachenben és Kölnben, ahová egyes ereklyéi is elkerültek; Montecassinóban, főleg a bencés rendnek tett kiváltságai miatt, és a belgiumi Namurben. XI. Ince pápa 1686 novemberében -- Buda visszafoglalása alkalmából -- az egész Egyházra kiterjesztette szeptember 2-ára helyezett ünnepét. Ma a világegyház augusztus 16-án, a magyar egyház augusztus 20-án (mint Magyarország fővédőszentjét) ünnepli.

Aug.29-Keresztelő Szent János fejvétele.

Bevezetés a görög katlikus liturgiába 11.rész

Bőjt. Tartózkodás az ételtől. Ismerjük ezt a jelenséget a profán világban is. Csakhogy a top modell célja a bőjttel a koplalás, hogy testét lefogyassza egy kívánt kilóra, addig a keresztény ember célja a világi lemondás, hogy ugyanakkor lelkiekben gyarapodjon. A nem keresztény vallásokban is megfigyelhető a jelenség. Bőjtölni nemcsak az étel elhagyásával lehet, hanem pl. ha lemondunk a tévézésről, pletykálkodásról, kalandregény olvasásról stb.

A keleti egyházban sokkal szigorúbban vették a bőjtöt, mint a nyugatiban.  A szigorú böjtben sem húsos, sem zsíros, se tojásos, se tejes, se vajas ételeket nem lehetett fogyasztani. Ma ez a gyakorlat olyannyira könnyebbedett, hogy bármilyen lemondást, önmegtagadást vagy szeretet cselekedetet elfogad az egyház a böjt szellemében. A nagyböjt 7 hete mellett ismeretes még a karácsonyi bőjt, nov.15.-étől dec.24.-éig, a Nagyboldogasszony böjtje aug. elsejétől aug.14.-éig, az apostolfejedelmek böjtje pünkösd utáni vasárnaptól, jun.28.-áig. A böjtök alatt a vasárnapok, egyházi és állami ünnepek felmentést adnak az önmegtagadás alól. A szentáldozás előtt szentségi böjtöt tartunk, az V.századtól alakult ki ez a szokás. Kezdetben éjféltől a reggeli szent liturgiáig böjtöltek, majd a szent liturgia előtt 3 órát, manapság csak 1 órát böjtölünk.

Tudvalévő, hogy 7 szentség van. De mióta tudjuk ezt, hogy pont 7 a szentségek száma? A Tridenti zsinat határozta ezt meg amit 1545-től 1563-ig tartottak. Bármennyire is vallásos és ájtatos lehet egy ember, akkor sem veheti fel mind a 7 szentséget, csak abban az esetben, ha görög katolikus pap ! Hiszen a görög pap nősülhet is ! Lássuk tehát sorban a szentségeket : keresztség, bérmálás, bűnbocsánat, eucharisztia, egyházi rend, házasság, betegek kenete. A szentségeket Jézus alapította. Felkaphatja fejét a hívő, de hát hogy lehet ez, házasodtak az emberek Jézus születése előtt is ! Igen, ez így van, csakhogy az ószövetségi házasság megengedte a többnejűséget, a nőknek nemigen voltak jogaik, az apa vagy a férj tulajdonát képezték. Adták vették a nőket, akár egy kecskéért. Ehhez képest Krisztus megalapította a szentségi házasságot.

A görög katolikus egyházban a jegyesség és házasság megkötése egy szertartásban megy végbe. A jegyesség azonban nem felbonthatatlan, míg a házasság igen. A házasságot legfeljebb érvényteleníteni lehet. A görögöknél a gyűrűváltás mellett, meg is koronázzák az ifjú párt. A pap meghinti szenteltvízzel a koronákat, megáldja azokat, mejd megcsókoltatja előbb a vőlegénnyel, keresztet rajzol a koronával a vőlegényre majd a párjára is. Ez a szokás úgy alakult ki, hogy a házasság görögül megkoronázást jelent. A házassági esküben, hűséget, szeretetet, megbecsülést ígér egymásnak a pár. A pap, gyermekáldást kér nekik.

A görög katolikus szertartás bizony nagyon régi szövegű, és előfordul, hogy olyan kifejezéseket használ a liturgiában még ma is, ami talán már idejétmúlt, megmosolyogni való. Ilyen lehet a házassági szertartásban, amikor a pap, bőséges kalászterményeket kér a házasulandó párnak. A mai életvitel mellett talán házat, autót, nyaralót, jó állást mondanánk.   

A szentségek külső jelek, melyek kegyelmet közvetítenek. Mi az, hogy külső jel? Kívülről nem látjuk, hogyan működik a kegyelem egy megkeresztelt csecsemőn, csak azt, ahogyan a pap leönti háromszor keresztvízzel a gyermek homlokát. Ez a külső jel.

A keresztség, bérmálás, eucharisztia, beavató szentségek. A kegyelmet növeli a bűnbocsánat, eucharisztia, betegek kenete szentség, mert többször is felvehetők ezek a szentségek.

Igen, a betegek kenete is felvehető többször, talán csodálkoznak ezen, mert még ma is sokan hívják tévesen utolsó kenetnek, mintha ez a szentség a haldokló kiváltsága lenne. Pedig nemcsak a haldokló kaphatja meg, hanem a súlyos beteg, aki gyógyulni vagy az üdvösségre vágyik.

Krisztus a szentségek kiszolgáltatási módját az egyházra bízta. A szentségeket szabad akarattal kell felvenni. De hát a kisbabának és az eszméletlen betegnek nincsen szabad akarata, gondolja a hívő, akkor ilyen esetben mi a teendő? Ekkor a hozzátartozó dönt. A csecsemő helyett a keresztszülők mondják ki a keresztségi fogadalmat, amit a gyermek az első áldozáskor mond majd ki tudatosan. Az eszméletlen beteg helyett pedig, ha a hozzátartozó tudja, hogy kérné a betegek kenetét, akkor intézkedhet.

A szentségek fogadásához megfelelő lelki állapot kell. Halálos bűnnel a lelkünkben, nem állhatunk oda az oltár elé házasodni, vagy papszenteléskor. De 2 szentség felvehető, halálos bűnnel is ! Ez első olvasásra meglepő igaz? De hát a bűnbocsánat szentsége direkt a bűnösökre vár ! A keresztség is feladható halálos életveszélyben, bűnös embernek, amikor sürgősen kell cselekedni. És ha nincsen kéznél pap, aki kereszteljen? Akkor sem kell kétségbe esni, mert az egyház megengedi, hogy ilyen kivételes esetben, bárki kereszteljen, persze aki maga is keresztény. Csak elmondja az egyszerű keresztelési szöveget, ami a következő : „Kereszteltetik Isten szolgája N. az Atyának, Fiúnak, Szentléleknek nevében. Amen.”

A többi szentséget a felhatalmazott szolgáltathatja ki, az egyház rendelése szerint, azzal az anyaggal, és szavakkal amit az egyház előír. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy keresztelni vízzel kell, vagy háromszori leöntéssel, vagy bemerítéssel, és nem tejjel, vagy borral, vagy kólával keresztelünk.

A kereszteléssel lépünk be az egyházba, a mellett, hogy megszabadul a kisgyermek az áteredő bűntől. Felnőtt keresztség esetén, a személyes bűnöket is eltörli a szentség. Az áteredő bűn, Ádám engedetlenségét, ellentmondását jelenti. Ezt a vétket, mindannyiunk lelke viseli, születésünktől fogva. Talán berzenkedünk ez ellen az igazság ellen, mert azt hisszük, nekünk már semmi közünk az első emberhez, az ő tettei nincsenek kihatással ránk. Így gondolta ezt Pelágios tévtanító is, aki azt hirdette, hogy csak a saját bűneinkért vagyunk felelősek, magunktól odafordulhatunk Istenhez, ki tudunk tartani saját erőnkből a jóban. De ez sajnos nem így van. Isten annyira szeret azonban bennünket, hogy elsőként szólít meg minket, és segít abban, hogy jól viselkedjünk. Ádám választása azért nyomja a mi lelkünket is, mert Ádám, az első emberként, az emberiség képviselője volt, tette olyan, mintha minden ember nevében cselekedte volna. Így van ez manapság is, ha pl. arra gondolunk, hogy egy államfő, hadat üzen a szomszédos országnak. Ha megkérdezünk a nemzetéből ennek az államfőnek egyes személyeket, akar-e háborúzni, előfordulhat, hogy nemmel felel, hiszen ki akarná tudatosan romba dönteni a saját hazáját és elveszíteni a szeretteit. De mivel az államfő döntött helyette, ő, az alattvaló, egy kényszerhelyzetbe kerül.  De nekünk keresztényeknek szerencsére itt van a keresztség, hogy lemossuk az áteredő bűnt, ami Ádám választása miatt terhel minket. Kereszteléskor ellene mondunk a gonosznak, megvalljuk hitünket.

A következő részben a hívek számára egy igen nehéz és problematikus szentséggel foglalkozunk majd, a gyónással !

Bevezetés a görög katolikus liturgiába 12. rész

Minden ami élvezetes, az bűn.-mondják tréfásan az emberek. De élvezetes-e a bűn, igazából? Élvezi-e a tolvaj, hogy rettegnie kell, hogy megtalálják nála a lopott holmit? Vagy élvezi-e a hazug, hogy folyton amiatt kell aggódnia, nehogy kiderüljön az igazság, mert akkor slamasztikába kerül? Kötve hiszem !

De honnan tudom egyáltalán, hogy bűn csalni vagy ölni? Kitől származik ez az erkölcsi tudás, ezek az örök igazságok? A világi tapasztalatokból nem származhat, csak Istentől. Ő oltja belénk a vágyat az örök életre, a boldogságra. Amint vétkeztünk, megszólal a lelkiismeretünk, és bánkódunk a bűnünk felett. Felindítjuk a bűnbánatot és megvalljuk tetteinket Isten előtt. Igen ám, ez sem könnyű feladat, de még hátra van a gyónás, amikor kisebb nagyobb botlásainkat, a pap előtt kell bevallani. Sokan berzenkednek ez ellen a gyakorlat ellen és emiatt a templomból is elmaradnak évekre. Azt gondolják, az ő bűnükhöz az Istenen kívül, senkinek semmi köze, még a papnak se. De akkor honnan tudná meg a penitenciát a vétkeiért, a jóvátételt, amit a pap szab ki?

A  görög katolikus egyházban, kezdetben nyilvános gyónás volt szokásban. Megijedtek? Mire volt ez jó? Hogy megszégyenüljenek? Korántsem, bár volt ennek a gyakorlatnak visszatartó ereje a bűntől. Amikor meggyóntak a hívek, a többiek is imádkoztak a vétkezőért, hogy meg tudjon változni. Később az ikonosztáz Jézus ikonjánál folyt le a gyóntatás, manapság már gyóntatószéket használnak a görög katolikusok is, úgy, ahogy a rómaiak.

A gyónásban, Isten bocsátja meg a bűneinket, nem a pap. A gyónásban az egyházzal is kiengesztelődünk.

A bűnbánatot, megtérést görögül metanoiának hívjuk.  A szentség részei a következők : lelkiismeretvizsgálat, bánat, bevallás a gyóntató előtt, erős fogadás, feloldozás, elégtétel. Évente legalább egyszer kéri az egyház a gyónást, ennek általában húsvétkor szoktak eleget tenni a hívek. A papot a titoktartás minden körülmények közt köti. De higyjék el, a papnak nem az a fő szórakozása, hogy megjegyzi, kinek milyen bűne van. elfelejti, nem foglalkoztatja, éppen úgy, mint ahogy az orvos sem azért megy nőgyógyásznak, szoknyabolond legyen.

Ahhoz, hogy egy teológiát tanult fiú görög katolikus pap legyen, előbb diakónusnak kell lennie.

Sokszor látni búcsúkban, hogy a vásárolt képet, gyertyát, rózsafűzért, keresztet, megszentelteti a nép. Mire jó ez? Honnan ered ez a szokás? Talán hatékonyabb lesz az az ima, amit megszentelt keresztre nézve mormolunk? A megszentelt kegytárgyak segítő kegyelmet hordoznak. A szentelés egyszerűen annyit jelent, hogy egyházi áldásban részesül a kegytárgy. Meg lehet szentelni a templomot, házat, oltárt, harangot, kelyhet is. Az ereklyekendő, vagyis antimenzion szentelése különleges dolog. Az ereklyét tartalmazó kendőt csak a püspök szentelheti meg müróval, és csak nagycsütörtökön. Három keresztet rajzol müróval a kendőre, majd a sarkait is megkeni a különleges olajjal, a müróval. Lepecsételi és aláírja a kendőt, amit új templomok felszentelésénél szoktak használni.

A mürő az a bérmaolaj amit a püspök szentel meg nagycsütörtökön. A görög katolikus egyházban nemcsak a püspök bérmálhat, hanem a pap is, de csak a püspök által szentelt müróval.

Viszont a keresztelendők és betegek olaját a pap szenteli meg a szertartásban a görög katolikusoknál.

A templomi eszközöket is megáldja a pap, az értékesebbjét és amit ritkán használnak azt tömjénezéssel, keresztvízzel, a többit csak a kereszt jelével.

DE NEMCSAK TEMPLOMI, VAGY vallásos tárgyat lehet megszentelni, hanem még a határban a búzát is. Ez is szokás a görög katolikus egyházban. Szent György napján körmenetben a határba igyekeznek a hívek, zászlókkal, és a pap a 4 égtáj felé tömjénez, keresztáldást ad, szenteltvizet hint.

Sokszor említettem már a szentelvizet, de mi is az? Miért ’szent’ a víz? Hogyan ’szenteli’ meg a pap a vizet? Vízkereszt ünnepén, jan.6.-án, amikor Jézus megkeresztelkedését ünnepeljük, az ünnep vigiliáján, templomi használatra szentelik meg a vizet. Az ünnepi liturgia után pedig a hívek egy folyóhoz vonulnak, ott emlékeznek Krisztus alámerülésére. Ha elfogy a templomban a szenteltvíz, bármikor lehet szentelni, és pótolni a hiányt.

A görög katolikusoknál különlegesség, húsvétkor az ételszentelés. Ilyenkor kosárba rakják mindazt a finomságot, amitől a nagybőjtben megtartóztatták magukat, és a húsvéti feltámadási mise után a pap megszenteli ezt. A 2 napos szigorú bőjt után, vasárnap ebből esznek először. Jóízűen lehet elfogyasztani a sonkát, kolbászt, kalácsot, tormát, főtt tojást, bort. Na és nem utolsó sorban a Szabolcs-megyei különlegességet, a sárga túrót.

 

Összeállította: Papp Nóra